Dokumentumok

Dokumentumaink

1. Nevelési programunk – röviden
2. Szervezeti és Működési Szabályzat

1. Nevelési programunk – röviden

Reméljük - mint óvodánk nevelőmunkáját jól ismerő, illetve a későbbiekben megismerő – szülőként programunkat olvasva megtalálja a lehetőséget arra, hogy gyermeke intézményünkben egészségesen, biztonságban fejlődjön.

Óvodánk 1999 szeptemberében adaptálta Nagy Jenőné „Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel” c. programját. A szerzőtől személyesen is hallhattuk a művészeti nevelés elméletét és gyakorlati megvalósításának módszereit, amikor intézményünk szervezhette a Fejér megyei óvodáknak ezt a tanfolyamot.

A program bevezetése óta eltelt 11 év, mely az idők során, a mindennapok gyakorlatában bizonyította működőképességét.

 Programunk alapelve:

• Szeretetteljes, biztonságérzetet adó, érzelem gazdag óvoda megteremtése, ahol a gyermekközpontúság úgy jelenik meg, hogy 

• gyermeki tartást, önállóságot, s ebből az önállóságból fakadó 

• egészséges öntudatot, kibontakozási és önmegvalósítási lehetőséget ad a gyermeknek.

Kiindulási pontjaink:

Hisszük, hogy minden gyermek a saját képességrendszerének figyelembe vételével nevelhető, fejleszthető, nevelik, fejlesztik a társas kapcsolatok, az óvoda összes dolgozója.

Ezért a felnőttek tetteikkel sugározzák a feltétel nélküli szeretetet, s azt, hogy

 „Tisztellek Téged, fontos vagy nekem, csakis Rád figyelek, és segítek Neked, ha szükséged van a segítségemre.”

Minden gyermek ismerje és tudja meg értékeit, de azt is érzékelje, hogy mik a hiányosságai. Ezt fogja fel természetesen, minden lelki feszültség nélkül.

Nevelési módszereink közül a leghangsúlyosabb a BÁTORÍTÓ NEVELÉS.

 Gyermekképünk:

Célunk: A gyermekek alapvető jogainak és szükségleteinek figyelembevételével olyan szeretetteljes nevelés biztosítása – az eltérő fejlettség elfogadása mellett -, melynek következtében a gyermekeink rendelkeznek az alábbi tulajdonságokkal:

• Vidámak, tudnak nevetni, felfedezni, csodálkozni,


• Érzelmileg gazdagok, kiegyensúlyozottak,


• Figyelmesek, segítőkészek embertársaik iránt;


• Kreatív gondolkodás jellemzi őket,


• Kitartóak, önállóak,

• Testileg edzettek,

 

Nevelési céljaink:

 

• Az óvodások nyugodt, élményekben gazdag, harmonikus fejlődésének elősegítése a magasabb rendű érzelmek kibontakoztatásával, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével.

• Sokoldalú képességfejlesztés segítségével a személyiség fejlődésének biztosítása, elősegítése. 

• A szociokulturálisan és emocionálisan hátrányos helyzetű gyermekek testi-lelki szükségleteinek pótlása.

• Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés –valamennyi tevékenységi forma keretében valósuljon meg.

• Komplex élmények biztosításával erős érzelmi kötődés kialakítása a gyermekek és a művészetek között.
 

A program alappillére kettős - az érzelmekre építés a gyermek esztétikai tevékenységét, alkotó készségének fejlesztését hangsúlyozza.

Küldetésnyilatkozatunk:

Magas szintű szakmai felkészültséggel törekszünk a családi nevelést kiegészíteni, úgy, hogy gyermekeink fejlesztését a népszokások, jeles napok, és a helyi hagyományok körében szervezzük.

Ügyelünk arra, hogy óvodánkban kiegyensúlyozott, az életkori és egyéni sajátosságokat figyelembe véve történjen a nevelés, a humor felhasználásával.

Valljuk, hogy minden gyermek egyedi és megismételhetetlen.

Élményekben gazdag tevékeny óvodai életet biztosítunk gyermekeink számára, mellyel ismereteket, tapasztalatokat szereznek, fejlődik kitartásuk, feladatvégzésük és szabálytudatuk.

Számunkra nagyon fontos az érzelmi nevelés, mellyel elérjük, hogy a gyermekek bizalommal forduljanak a felnőttek és a környező világ felé.

Legyenek tisztelettudóak és alkalmasak a közvetlen kommunikációra és a közösségi életre egyaránt.

El kívánjuk érni, hogy az óvodánkban jellemző legyen a partneri igények figyelembe vétele és kielégítése.

Tudatosan tervezzük óvodánk küllemét, és biztosítjuk az ízléses, esztétikus, tiszta környezetet.

Elérendő feladatunk, hogy az óvodáskor végére az erősségeiket és gyengeségeiket ismerő, környezetükben jól eligazodó, megfelelő testi fejlettséggel rendelkező, érdeklődő gyermekek kerüljenek az iskolába.

Küldetésünk, hogy elősegítsük a gyermekek és a művészetek közötti kapcsolat kialakulását, a szépség megláttatását, és annak elérése, hogy a gyerekek bátran, kreatívan nyúljanak az eszközökhöz.

 

Beszoktatás az óvodába:

 

A befogadás időszaka meghatározza a gyermekek kialakuló érzelmi kötődését az óvodához. Az óvónő a szülőkkel közösen teremti meg a lehető legnyugodtabb feltételeket a gyermekek közösségbe történő beilleszkedéséhez.

Óvodánkban nagyfokú körültekintéssel tervezzük meg a 3-4 éves gyermekek befogadását. Biztosítjuk az „anyás beszoktatás” lehetőségét. Ez azt jelenti, hogy a gyermek a szülővel együtt ismerkedik az óvodai élettel, az óvó nénikkel, a társakkal, és a szokásokkal. Fokozatosan marad a gyermek anyja nélkül az óvodában rövidebb, majd egyre hosszabb időre.

Ez a módszer megkönnyíti az érzelmi elválást, és a szülő is bepillantást nyer az óvodai életbe.

Játék:

 

A játéktevékenység az óvoda kinyitásával kezdődik. A gyermekek ettől kezdve szabadon választott játékkal játszhatnak. A játék folyamatosságát a játékba integrált tanulás és a folyamatos napirend jól biztosítja, így a gyermekek egybefüggően, a játékok elrakása nélkül játszhatnak hosszabb ideig.

Óvodánk mind a 4 csoportjában a szabad játékhoz minden feltétel adott. A gyermekeknek a nyugodt játékhoz a teret úgy alakítottuk ki, hogy a szabad mesefeldolgozáshoz, rajzos, énekes lehetőségekhez, építőjátékhoz és szerepjátékhoz elkülönülő vagy jelzett terek, kuckók, sarkok állnak rendelkezésre, így egymás zavarása nélkül egyedül, vagy együttműködve, az óvodapedagógus segítségével kisebb csoportokban tevékenykedhetnek. 

A gyerekek számára elhelyezett rajzos szimbólumok, „vizuális jelek” segítséget nyújtanak a szokástanulásban: az önálló öltözködésben, tisztálkodásban, naposi munkában, tanult versek, mesék, énekek felidézésében.

A játékban, tevékenységekben megvalósuló tanulás:

 

Programunk szélesen értelmezi a tanulást. A gyermekek a tevékenységeik során szerzett benyomások, tapasztalatok, élmények alapján tanulnak, általuk fejlődnek. A szociális és intellektuális tanulási képességek fejlődését az óvoda felerősíti. Ennek elsődleges terepe a játék, és a teljes óvodai élet.

A gyermekek örömmel, és teljesen önként tanulnak a játékban.

Ehhez társulnak olyan szervezett tanulási lehetőségek, mint az óvónő által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzési lehetőség, ami a gyermekek kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzését is magába foglalja.

Az utánzásos, minta és modellkövetéses magatartás és viselkedés tanulás folyamatában mindvégig az óvónő a főszereplő. Később felerősödik a társak hatása.

A tevékenységekben megvalósuló tanulás azt jelenti, hogy az óvónő által kezdeményezett tevékenységek a játékidőben zajlanak úgy, hogy azt előtte az óvodapedagógus tudatosan tervezi.

Az óvónőnek tudnia kell, hol tart a gyermek, miben fejlett, miben vannak elmaradásai, és ehhez mérten kell tervezni a fejlesztést.

A program felfogása szerint a játékba integrált tanulás azt jelenti, hogy az óvónő által kezdeményezett tevékenységek a játékidőben zajlanak, úgy, hogy közben nincs játékelszakadás. A tevékenységek befejezése után a gyermekek igényük szerint visszatérhetnek eredeti játékukhoz, vagy újat kezdhetnek. Egyetlen napon borul fel ez a rend, amikor az óvónő szervezett mozgástevékenységet tart.

 

Mese, vers, dramatikus tevékenység:

A mese célja a gyönyörködtetés. Az élmények újbóli átélését segítjük azzal, hogy különböző módszerekkel tíz napig mesélünk egy mesét. A mesélésre zenei szignállal csalogatjuk a gyermekeket, állandó helyen (mesesarok) mesepárnán várják az előadást. A mesére várás meghitt hangulatát fokozza a „mese gyertyagyújtás”, amit a mesélés után fújunk el. A befejezés hangulati lezárását fokozza még odaillő zene, ének meghallgatása az óvó néni előadásában.

A versek mondogatása tevékenység közben egyénileg történik. Ezt fontosnak tartjuk a szép, hangsúlyos, önálló versmondás érdekében.

Ének, énekes játékok, zenehallgatás:

Célunk, hogy a közös éneklés, mondókázás, ölbeli játék, énekes játék örömének megéreztetésével formálódjon a gyermekek zenei ízlése, esztétikai fogékonysága. A gyermekek jussanak minél több olyan zenei élményhez, ami megalapozhatja zenei anyanyelvüket.

Értékes, igazi néphagyományokból kiinduló szilárd zenei alapokat szeretnénk lerakni, amire később az iskola is építhet.

A néphagyományok gyermek-közelivé hozása fontos feladatunk. 

Személyes példánk nyomán várható, hogy a gyermekek fogékonnyá válnak a zenei hatások iránt, nyitottak és érdeklődőek lesznek nemcsak a zene, hanem a társművészetek iránt is.

A programhoz évszaki hangversenyek is társulnak, amit élő előadásban zeneiskolások, zeneóvodások, szülők bevonásával szervez meg az óvoda.

Zenés mozgásos percek:

Heti két alkalommal zenés, mozgásos perceket tartunk, melyek a mozgás szépségének együttes átélését jelentik a gyermekek számára. A zene bensőséges hangulatára színes szalagokkal, kendőkkel, egyéb eszközökkel végzett mozgás fejleszti a gyermekek mozgáskultúráját!

Rajzolás, mintázás, kézimunka:

A tevékenység célja: a gyermekek élmény- és fantáziavilágának képi, téri szabad önkifejezése. A gyermekek tér – forma - szín képzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása.

Óvodánkban a rajzolás, kézimunka, mint a művészetek egyik eszköze, sokszínű nevelési terület. Magába foglalja a képalakítást, plasztikai munkát, építést, környezetalakítást és a műalkotások megcsodálását.

Megismerkednek a gyermekek az eszközök használatával, átélik az alkotás élményét. 

Mozgás, mozgásos játékok:

A tevékenység célja: a gyermekek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességének, téri tájékozódásának fejlesztése. Az óvoda udvarán található eszközök részben alkalmasak a gyermekek nagy mozgásigényének fejlesztésére, ezen kívül a csoportban is szervezünk mozgásos tevékenységeket. Az irányított mozgásos játékok során futás, dobás, ugrás és támasz gyakorlatokkal ismerkednek a gyermekek. Megjelennek a talajtorna elemei, az egyensúlyozó játékok.

Biztosítjuk a mindennapi kocogás lehetőségét, törekszünk az egészséges életmód alapjainak lerakására.

A környezet tevékeny megszerettetése:

A tevékenység célja: a közvetlen és tágabb környezet felfedezése során a gyermekek pozitív érzelmi viszonyának alakítása a természeti – emberi - tárgyi világ értékei iránt. A környezet megismerése közben a gyermekek önálló véleményalkotásának, döntési képességének fejlesztése. A környezet megismerése közben a gyermekek mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér- és síkbeli szemléletének alakítása. Környezettudatos viselkedés alapjainak lerakása.

Ismerjék meg közvetlen környezetüket, élményekkel kapcsolódjanak a környezetükhöz. Váljanak lokálpatriótává, legyenek büszkék rá, hogy Váliak.

 

 

                 

Szervezeti és

 

Működési Szabályzat

 

 

2013.

 

 

 

Tartalomjegyzék

 

 

 

I. Általános rendelkezések

 

 

II. A köznevelési intézmény általános adatai

     (Az alapító okirat alapján)

 

III. A köznevelési intézmény szervezeti felépítése

                               1.  A szervezet felépítése

                               2. Munkakörök, helyettesítési rendjük

                               3. Az óvoda irányítási struktúrája

                               4. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség

                               5. A kiadmányozási jogkör gyakorlása

 

IV. A vezetők közti feladatmegosztás,  a vezető helyettesítése

 

                              1. Az óvodavezető

                              2. Az óvodavezető-helyettes

                              3. Az óvodavezetőség

                              4. A vezetők akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje

 

V. A szervezeti egységek és a vezetők közti kapcsolattartás

 

                              1. A nevelőtestület

                              2. A nevelőtestület értekezletei

                              3. A szakmai munkaközösség

                              4. Mérési és értékelési team

                              5. Az óvodapedagógusok nevelési feladataival összefüggő tevékenységgel

                                való megbízása.

                              6. Az alkalmazotti közösség

                              7. Szülői szervezet

                              8. A szervezeti egységek egymás közti kapcsolattartása

 

 

VI.  A köznevelési intézmény működési rendje

 

                             1. A törvényességet meghatározó alapdokumentumok

                             2. Az óvoda nyitva tartása

                             3. A gyermekek érkezése, távozása az óvodából

                             4. Az óvoda működésének szüneteltetése

                             5. A pedagógusok és nevelő munkát segítők munkarendje

                             6. A vezetők intézményben tartózkodásának rendje

                             7. A gyermekek óvodai felvétele

                           8. Óvodai jogviszony megszűnése

                           9. Az óvodai ünnepek, a hagyományok ápolása

                         10. Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban

                              az óvodával.

                         11. Az óvoda helyiségeinek, létesítményeinek használati rendje                                                                                                                                            

                         12. A családokkal való kapcsolattartás formái. 

Ø      A szülői szervezet és a vezetők közti kapcsolat

Ø      A nevelők és a szülők

Ø      A gyermekek egyéni fejlődésével kapcsolatos tájékoztatás

                         13. A dokumentumok nyilvánossága

                         14. A fakultatív hit- és vallásoktatás lehetőségének biztosítása

 

 

VII. A nevelőmunka belső ellenőrzésének elvei, rendje, módja

 

                          1. A belső ellenőrzés célja, feladata

                          2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái

                          3. Az ellenőrzés főbb területei

                          4. A minőségi munkavégzésért adható kereset-kiegészítés megszerzésének

                             feltételei.

 

 

VIII. Az intézmény külső kapcsolatai

 

                   1. A fenntartóval

                   2. Vajda János Általános Iskolával

3.Családsegítő Szolgálat

                         4. Helyi egészségügy

                         5. „Nevelés a művészetek eszközeivel” Országos szakmai egyesület

                         6. Bicske kistérség

                         7. Martonvásári Művészeti Iskola

                         8. Nevelési Tanácsadó

 

 

IX.   A gyermekek testi- lelki egészségének megóvásának rendje

 

                       1.  Az egészségügyi ellátás rendje

                       2.  Az intézményi védő-óvó előírások

Ø      Az óvodavezető feladata

Ø      A gyermekbalesetek megelőzésének feladatai, balesetek esetén teendők

Ø      Gyermekbalesetek jelentési kötelezettsége

                       3. Gyermekvédelem

Ø      Gyermekvédelmi feladatok ellátása

4.      A nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételei megteremtésével

     összefüggő tevékenységek rendje

                       5.  Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők

 

 

 

X. Egyéb rendelkezések

 

                         1. Az intézmény fellobogózása

                         2. Mobil telefon használatának szabályozása

                         3. Reklámtevékenység az intézményben

                         4. Kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának rendje

                         5. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok

                            kezelési rendje

 

 

 XI. Záró rendelkezések

 

Mellékletek

Munkaköri leírás minták

 

 

 

I. Általános rendelkezések

 

A Szervezeti és Működési Szabályzat célja:

 

A Szervezeti és Működési Szabályzat meghatározza a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe.

 

A Szervezeti és Működési Szabályzat kiterjed:

 

Ø      az óvodába járó gyermekek közösségére;

Ø      a gyermekek szülei, törvényes képviselőikre;

Ø      a nevelőtestületre;

Ø      az intézményvezetőre, és a vezető helyettesre;

Ø      a nevelő - oktató munkát segítőkre.

 

 

A Szervezeti és Működési Szabályzat felülvizsgálatának rendje:

 

Jogszabályi és egyéb változások alkalmával minden nevelési év kezdete előtt.

Módosítása: törvényi változás, feladatváltozás esetén, nevelőtestület 2/3-ának többségi kezdeményezése alapján. Írásbeli előterjesztés nevelőtestületnek, óvodavezetésnek.

 

A Szervezeti és Működési Szabályzat személyi és időbeli hatálya:

 

A Szervezeti és Működési Szabályzat és a mellékletét képező belső szabályzatok, óvodavezetői utasítások betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelező érvényűek.

 

A szervezeti és működési szabályzat az elfogadásával lép hatályba, és határozatlan időre szól.

 

 

Az alaptevékenységre vonatkozó jogszabályok:

 

Ø      A nemzeti köznevelésről szóló 2011 évi CXC. törvény

Ø      2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

Ø      1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről

Ø      363/2012.(XII. 17.) Kormányrendelet Az óvodai nevelés országos Alapprogramjának kiadásáról

Ø      20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről

Ø      26/1997. (IX.3.) NM rendelet iskola-egészségügyi ellátásról

Ø      2012. I. törvény a Munka törvénykönyvéről

Ø      368/2011. (XII.31.) Kormányrendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról

Ø      A gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. törvény

Ø      A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII tv

Ø      A Váli óvoda pedagógiai programja

 

 

A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, véleményezése, megtekintése

 

Jelen szervezeti és működési szabályzatot az intézmény nevelőtestülete fogadja el, a Szülői Munkaközösség és a közalkalmazotti képviselő véleményének kikérésével.

Az SZMSZ azon rendelkezéseinek az érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletköltség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. NKT.25.§ (4)

 

A szülők, az óvoda dolgozói, és más érdeklődők megtekinthetik az óvodavezetői irodában, munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján.

 

 

 

II. A köznevelési intézmény általános adatai

     (Az alapító okirat alapján)

 

 

A költségvetési szerv neve: Napközi Otthonos Óvoda

Oktatási azonosító száma: 201519

Törzsszáma: 793544

 

A költségvetési szerv székhelye: 2473 Vál, Vajda János u. 45.

Telephelye: 2473 Vál, Kossuth utca 12.

 

A költségvetési szerv alapításáról rendelkező határozat:

Vál Község Képviselőtestületének 83/2011.(V. 12.) számú határozata

 

Közvetlen jogelődjének neve, székhelye:

Általános Művelődési Központ:

2473 Vál, Szent István tér 1.

 

Jogszabályban meghatározott közfeladata: óvodai nevelés

 

Az óvoda alapfeladata:

 

Az óvodai nevelőmunka az Óvodai nevelési országos alapprogramjára épülő, a nevelőtestület által elfogadott, és az óvodavezető által jóváhagyott – óvodai nevelési program alapján folyik.

Az óvodai nevelés a gyermek fejlődéséhez szükséges, a teljes óvodai életet magába foglaló foglalkozások keretében folyik.

Az óvoda más feladatai:

A szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményével rendelkező sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése és oktatása integrált formában gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus igénybevételével.

Az ellátható fogyatékosság típusok:

A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek, amennyiben a diagnózisban:

- aktivitás és figyelem zavara

- beszédfogyatékos

- enyhén mentálisan retardált (tanulásban akadályozott)

- testi, érzékszervi (enyhe mozgás, hallás és látássérült)

 

Ellátandó alaptevékenységek:

 

TEÁOR szám: 8510 Iskolai előkészítő oktatás

Szakágazat szám: 851020 Óvodai nevelés

 

Szakfeladat számok: 

                                

851000 Óvodai nevel intézményeinek, programjainak a komplex támogatása

851011 Óvodai nevelés

851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása

562912 Óvodai intézményi étkeztetés

 

Felügyeleti szerv neve: Vál Község Önkormányzata

2473 Vál, Vajda u. 2.

 

Alapító szerv neve és címe: Vál Község Önkormányzata

2473 Vál, Vajda u. 2.

 

Az alapító okirat: kelte: 2011. V. 12.

száma: 83/ 2011. (V.12.)

 

 

A fenntartó és működtető szerv neve és székhelye:

Vál Község Önkormányzata

 2473 Vál, Vajda u. 2.

 

Az intézmény jogállása:

Önállóan működő költségvetési szerv.

 

Az intézmény besorolása:

a) Tevékenységének jellege szempontjából (típusa):

Közoktatási feladatokat ellátó intézmény, óvoda

b) Feladatellátáshoz gyakorolt funkció szerint (gazdálkodási jogkör):

Önállóan működő költségvetési szerv, melynek pénzügyi-gazdasági feladatait Vál Község Polgármesteri Hivatalának pénzügyi csoportja látja el.

 

Az intézmény működési köre:

Kötelezően ellátott tevékenysége Vál Község közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező 3-7 éves korosztály óvodai nevelése.

 

Az óvodai csoportok száma: 4

Az intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám: 90 fő

 

Gazdálkodással összefüggő jogosítványok:

Az intézmény önálló költségvetéssel rendelkező jogi személy.

Az intézmény vezetője az óvodavezető, aki képviseli az intézményt és gyakorolja az intézmény dolgozói felett a munkáltatói jogkört.

Az óvodai nevelésben részesülő gyermekek intézményen belüli meleg étkeztetése az Önkormányzat és a mindenkori Szolgáltató közötti közétkeztetési szolgáltatási szerződésben foglaltak szerint kerül lebonyolításra.

 

A gazdálkodási jogkörrel kapcsolatos szabályok:

Az intézmény - külön megállapodásban rögzített — pénzügyi-gazdálkodási feladatainak ellátására köteles költségvetési szerv neve:

Vál község Polgármesteri Hivatala

Székhelye: 2473 Vál, Vajda János u. 2.

A gazdálkodónak a költségvetési szervvel való munkamegosztását és a felelősségvállalás rendjét az Együttműködési megállapodás tartalmazza.

 

A költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszámmal kapcsolatos adatok: Számlatulajdonos: Napközi Otthonos Óvoda Vál

• A számlavezető pénzintézet neve: K&H Bank Budapest

• A bankszámla száma: 10402001- 50526553 - 69861005

 

Az intézmény vezetőjének kinevezése, megbízása:

Az intézmény vezetőjét Vál Község Önkormányzatának Képviselőtestülete nyilvános pályázati eljárás útján nevezi ki, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénynek, és a Köznevelési Törvényben meghatározott képesítési követelményeknek megfelelően.

Az intézmény képviseletére az óvodavezető jogosult.

 

Az intézmény foglalkoztatottjainak jogviszonya:

Foglalkoztatásuk közalkalmazotti jogviszonyban történik.

 

Az intézmény megszüntetése

Az intézményt a jogszabály által nevesített esetekben az alapító jogosult megszüntetni.

A megszüntetésről az alapító határozattal dönt.

 

A feladatellátást szolgáló vagyon:

Vál Község Önkormányzatának tulajdonában lévő 901 (alapterülete 1096 m2, épület alapterülete 274 m2) és 269 (alapterülete 2199 m2, épület alapterülete 282 m2) helyrajzi számú ingatlanok, valamint az intézmény vagyonleltárában nyilvántartott tárgyi eszközök.

 

A vagyon feletti rendelkezés joga:

A vagyonnal gazdálkodás vonatkozásában Vál Község Önkormányzat Képviselőtestületének az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló hatályos önkormányzati rendeletében foglaltak szerint kell eljárni.

 

A költségvetési szerv vállalkozási tevékenységet nem folytat.

 

 

III. rész: A köznevelési intézmény szervezeti felépítése

 

1. A szervezet felépítése:

 

A szervet az intézményvezető irányítja, ő a legfelsőbb vezető.

A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. A munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembe vételével alakítottuk ki a szervezeti egységeket.

A szervezeten belül megtalálhatóak alá –és fölérendeltségi, ill. mellérendeltségi viszonyok.

 

Engedélyezett álláshelyek száma: 14 fő

Az intézményben foglalkoztatott közalkalmazotti létszám: 14 fő teljes munkaidőben

 

 

2. Munkakörök, helyettesítési rendjük:

 

Munkakör megnevezése:	Helyettesíti:
óvodavezető                                      1 fő	óvodavezető- helyettes,
óvodavezető-helyettes                       1 fő	óvodavezető
óvodapedagógus                               7 fő	elsősorban az azonos csoportban dolgozó óvodapedagógus
dajka                                                  4 fő	dajka
konyhai kisegítő                                1 fő	dajka

 

A feladat és hatásköröket a munkaköri leírások tartalmazzák.

 

 

3. Az óvoda irányítási struktúrája

 

 

 

  

4. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség:

A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség az intézményvezető és a helyettes esetében áll fenn. Az eljárásrendet a vagyonnyilatkozat kezelési szabályzat tartalmazza.

 

5. A kiadmányozási jogkör gyakorlása:

Az óvoda nevében aláírási joga az óvodavezetőnek van.

Akadályoztatása esetén az óvodavezető-helyettesnek van aláírási joga.

Amennyiben nem kiadmányozásra jogosult az aláíró “h” megjelölést kell alkalmazni.

 

 

IV. A vezetők közti feladatmegosztás, a vezetők helyettesítése

 

1. Az óvodavezető:

Az intézmény élén az óvodavezető áll, akit egy helyettes segít az óvoda vezetésével összefüggő feladatainak ellátásában.

Az intézmény vezetője egyszemélyi felelősséggel vezeti az intézményt, ellátja a jogszabályok maradéktalan figyelembevételével a jogszabályokból és a jelen Szabályzatból rá háruló, az intézmény vezetésével kapcsolatos feladatokat.

Az óvodavezetőnek az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét elsődlegesen a köznevelési törvény határozza meg.

 

A köznevelési intézmény vezetője:

(KNT: 69.§ (1)

a) Felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért,

b) Önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény vezetője kivételével gyakorolja a munkáltatói jogokat a köznevelési intézményben foglalkoztatottak felett,

c) dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe,

d) felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért,

e) jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját,

f) képviseli az intézményt.

 

(2) A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel

a) a pedagógiai munkáért,

b) a nevelőtestület vezetéséért,

c) a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért,

d) önálló költségvetéssel rendelkező intézmény esetében a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért,

e) a nemzeti és óvodai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért,

f) a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért,

g) a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,

h) az iskolaszékkel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért,

i) a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért,

j) a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért,

k) a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért.

 

(3) A köznevelési intézmény vezetője a pedagógiai munkáért való felelőssége körében szakmai ellenőrzést indíthat az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelése céljából.

 

Az óvodavezető további feladatai:

Ø      Az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben való döntés, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe.

Ø      Az intézmény külső szervek előtti teljes képviselete azon lehetőség figyelembe vételével,

     hogy a képviseletre meghatározott ügyekben eseti vagy állandó megbízást adhat.

Ø      A pedagógus továbbképzési program, valamint az éves beiskolázási terv elkészítése

Ø      A pedagógusok továbbképzésének megszervezése.

Ø      A nem dohányzók védelmére előírt feltételek biztosításáért.

Ø      Az óvoda működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, a pénzügyi-gazdasági feladatokban való (megállapodásban rögzített) munkamegosztás szerinti közreműködés.

Ø      A szülők tájékoztatása a nevelési év kezdetekor, hogy gyermekvédelmi ügyekben kit, mikor, és hol kereshetnek meg.

Ø      A gyermek fejlődésével kapcsolatos tájékoztatás megszervezése.

Ø      A gyermekek felügyeletének megszervezése a nevelés nélküli munkanapokon, ha a szülők igénylik.

Ø      A szülők írásbeli nyilatkozatának beszerzése minden olyan döntéshez, amelyből a szülőre fizetési kötelezettség hárul.

Ø      Az óvodai jelentkezés idejének és módjának nyilvánosságra hozatala a fenntartó által meghatározottak szerint, a határidő lejárta előtt legalább 30 nappal.

Ø      Az óvodavezető felel: a közoktatási információs rendszerrel kapcsolatos tájékoztatási feladatokért, az óvoda ügyintézésének, irat- és adatkezelésének, adattovábbításának szabályosságáért.

 

Az igazgatási feladatok ellátása, így különösen:

Ø      Az óvodába felvett gyermekek nyilvántartása, az illetékes jegyző értesítése, ha olyan gyermeket vett fel, vett át, akinek lakóhelye nem az óvoda székhelyén van, a gyámhatóság értesítése, ha a felvételt a gyámhatóság kezdeményezte.

 

Ø      A tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatos igazolások kiadása, jogszabály szerinti javaslatok megtétele.

 

Ø      A szülők értesítése az óvoda nyári zárva tartásáról, a nevelés nélküli munkanapokról, a felvétellel, átvétellel, az óvodai elhelyezés megszűnésével kapcsolatos döntésekről, az igazolatlan mulasztás következményeiről, a nyilvántartásból való törlésről, továbbá minden olyan intézkedésről, amit a jogszabály előír.

 

Kizárólagos jogkörébe tartozik:

Ø      A teljes munkáltatói jogkör gyakorlása,

Ø      a kötelezettségvállalás,

Ø      a kiadmányozás (aláírás),

Ø      a fenntartó előtti képviselet;

 

 

2. Az óvodavezető-helyettes:

Vezetői tevékenységét az óvodavezető közvetlen irányítása mellett végzi, az óvodavezető akadályoztatása esetén ellátja helyettesítését.

A nevelési területen közreműködik a vezető által megállapított tevékenységek irányításában.

Közvetlenül szervezi és irányítja a dajkák munkáját.

 

Az óvodavezető - helyettes felel:

Ø      A házi továbbképzések megszervezéséért,

Ø      A szakmai munkaközösség működésének segítéséért,

Ø      A szülői szervezet működésének segítéséért,

Ø      A helyettesítési beosztás elkészítéséért,

Ø      A helyettesítési és hiányzási nyilvántartás adminisztrációs vezetéséért.

Ø      A szabadságolási terv elkészítéséért, a szabadságok dokumentálásáért.

Ø      A HACCP rendszer működtetéséért

 

Részletes feladatait a munkaköri leírás határozza meg.

 

Felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre.

 

Beszámolási kötelezettsége kiterjed:

· az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára

· a belső ellenőrzések tapasztalataira

· az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére

 

Az óvodavezető helyettes:

Az óvodavezető távollétében teljes felelősséggel tartozik az óvoda zavartalan működéséért.

 

Az óvodavezetői jogosultságokat az alábbiak kivételével gyakorolhatja:

Ø      kötelezettségvállalás;

Ø      közalkalmazotti szabályzat jóváhagyása;

Ø      Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása.

 

A munkáltatói jogok közül az alábbiakat nem gyakorolhatja az óvodavezető-helyettes,   (kivéve az óvodavezető tartós távolléte esetén.)

Ø      közalkalmazotti jogviszony létesítése és megszüntetése;

Ø      fegyelmi és kártérítési eljárás elrendelése, határozat kiadása;

Ø      illetmény, anyagi juttatások megállapítása;

Ø      fizetés nélküli szabadság engedélyezése;

Ø       tanulmányi szerződés megkötése.

 

3. Az óvodavezetőség:

 

Ø      óvodavezető;

Ø      óvodavezető-helyettes;

Ø      szakmai munkaközösség vezetője

Ø      belső értékelési és mérési team vezetője.

Ø      közalkalmazotti képviselő

Ø      a reprezentatív szakszervezet vezetője

 

Az óvoda vezetősége vezetési ügyekben szükség szerint tart megbeszélést.

Javaslataikkal, véleményezésükkel segítik az óvodavezető munkáját.

 

4. A vezetők akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje:

Az intézményvezető vezetői megbízásának azonnali megszűnése, megszüntetése esetén (lemondás, megbízás visszavonása, vezető elhalálozása), a fenntartó vezetői megbízásra vonatkozó új intézkedésig a vezetői feladatokat az intézményvezető-helyettes teljes körűen látja el.

 

A nevelési-oktatási intézmény vezetője az alábbiak szerint köteles gondoskodni arról, hogy ő, vagy helyettesének akadályoztatása esetén a vezetői, vezető-helyettesi feladatokat ellássák. Ha az intézmény vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása (pl. betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudja megtenni, a vezetői feladatokat az intézményvezető-helyettesnek kell ellátnia.

Az óvodavezető tartós távolléte esetén a fenntartóval való egyeztetés után a helyettesítés teljes körű. Tartós távollétnek minősül az 5 munkanapot meghaladó hiányzás.

 

Ha az intézményvezető helyettese a szükséges, vezető-helyettes feladatkörébe tartozó teendőket akadályoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudja ellátni, az intézményvezető helyettesi feladatokat az óvodavezetőnek kell ellátnia.

A vezető, illetve a vezető-helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások:

A helyettesítő – kivéve a tartós távollét esetén szükséges helyettesítést - olyan azonnali döntést igénylő ügyekben járhat el, melyek a zökkenőmentes működés biztosítására gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott (baleset megelőzés, kárelhárítás, betegség – hiányzás esetén helyettesítés megszervezése, adatszolgáltatás a helyettesítés során. A helyettesítő a jogszabály rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet.

A vezetők benntartózkodásán kívüli időben a helyettesítés rend szerint történik az egyes vezetői feladatok ellátása.

 

Az óvodavezető és helyettese kivételes egyidejű távolléte esetén a helyettesítés a legtöbb szolgálati viszonnyal rendelkező óvodapedagógus feladata.

Az óvodavezető a szükségessé váló vezetői helyettesítési feladatokra az óvodában működő óvodapedagógusnak is adhat megbízást.

Reggel 6- fél 8-ig, illetve 16-  17- óráig terjedő időben a vezető helyettesítésének ellátásában közreműködnek a munkarend szerint ez időben munkát végző óvodapedagógusok.

Intézkedésre a magasabb fizetési fokozatba tartozó óvodapedagógus jogosult.

Az intézkedés jogköre az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő, azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki.

 

 

 

V. A szervezeti egységek és a vezetők közti kapcsolattartás

 

1. A nevelőtestület

 

A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve.

A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

 

A nevelőtestület dönt:

a) a pedagógiai program elfogadásáról,

b) az SZMSZ elfogadásáról,

c) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról,

d) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók

   elfogadásáról,

e) a továbbképzési program elfogadásáról,

f) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról,

g) a házirend elfogadásáról,

j) az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési

 programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról,

k) jogszabályban meghatározott más ügyekben

 

 A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a külön jogszabályban meghatározott ügyekben.

 

Tagjai:

A nevelőtestület tagja az óvoda valamennyi pedagógus munkakört betöltő közalkalmazottja.

 

2. A nevelőtestület értekezletei:

A nevelőtestületet az óvodavezető hívja össze és vezeti a munkatervben meghatározott napirenddel és időponttal. A nevelőtestületi értekezleten való részvétel kötelező.

A nevelőtestület rendes értekezletei a nevelési évet nyitó- és záró értekezlet valamint a nevelési értekezletek. A nevelési évet nyitó értekezlet dönt az éves munkaterv elfogadásáról.

Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívását a nevelőtestület is kezdeményezheti a nevelőtestület tagjai 1/3-ának aláírásával, valamint az ok és cél megjelölésével. Az értekezletet a kezdeményezéstől számított 8 napon belül össze kell hívni.

 

A nevelőtestületi értekezlet lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések:

A nevelőtestületi értekezletet az óvoda vezetője készíti elő.

A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja a Nevelési Programot, a Szervezeti és Működési Szabályzatot, a Házirendet, a Munkatervet, az óvodai munkára vonatkozó átfogó elemzést, a nevelőmunka belső ellenőrzésére vonatkozó összefoglaló értékelést, az éves beszámolót.

 

A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához a véleményezési jogot gyakorló szülői munkaközösség képviselőjét meg kell hívni.

A nevelőtestületi értekezlet levezető elnöki feladatait az óvodavezető, akadályoztatása esetén az óvodavezető-helyettes látja el.

A nevelőtestület határozatképes, ha a nevelőtestület tagjainak eggyel több, mint 50%-a jelen van. Kétharmados jelenlét szükséges a Nevelési Program, a Szervezeti és Működési Szabályzat, a Munkaterv, a Házirend elfogadásához.

A nevelőtestület - ha jogszabály másként nem rendelkezik – határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az óvodavezető szavazata dönt.

A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni.

A határozatokat sorszámozni kell, és nyilván kell tartani.

Az óvodavezetői megbízással kapcsolatos rendkívüli nevelőtestületi értekezlethez a nevelőtestület kétharmadának, az alkalmazotti közösség értekezletének határozatképességéhez az óvodában dolgozók kétharmadának jelenléte szükséges.

Az intézmény vezetésére vonatkozó program és a fejlesztési elképzelések támogatásáról (vagy elutasításáról,) a nevelőtestület titkos szavazással határoz, egyébként döntéseit nyílt szavazással hozza.

 

A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvének vezetésére a legkevesebb jogviszonnyal rendelkező óvodapedagógusokat kérjük fel.

A nevelőtestületi értekezletekről lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza:

• a helyet, időt, az értekezlet napirendi pontjait, a jegyzőkönyvezető és hitelesítő nevét
• a jelenlévők számát
• az igazoltan, illetve igazolatlanul távollévők nevét
• a meghívottak nevét
• a jelenlévők hozzászólását
• a módosító javaslatok egyenkénti megszavaztatását
• a határozat elfogadásának szavazási arányát

 

A jegyzőkönyvet az értekezletet követő 5 munkanapon belül kell elkészíteni.

A jegyzőkönyvet az óvodavezető, a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítő írja alá.

 

A nevelőtestület valamennyi hatáskörének gyakorlási jogát fenntartja, jogszabályban biztosított hatásköreinek gyakorlási jogát nem ruházza át.

 

3. A Szakmai munkaközösség

A szakmai munkaközösség feladatai: szakmai – módszertani kérdésekben segíteni az Óvoda munkáját. Tagjai részt vesznek az óvodai nevelőmunka belső fejlesztésében (tartalmi és módszertani korszerűsítésben).

A szakmai munkaközösség feladata a magasabb színvonalú munkavégzés érdekében:

·         Fejleszti az adott szakterület módszertanát és a nevelő-oktató munkát.

·         Felméri és értékeli az adott területen a gyermekek fejlettségi szintjét.

·         Javaslatot tesz a speciális irányok megválasztására és a költségvetés

     szakmai előirányzatának felhasználására.

·         Összehangolja az intézményi követelményrendszert.

·         Támogatja a kezdő pedagógusok munkáját.

·         Belső szakmai továbbképzést szervez.

 

Az óvodai szakmai munkaközösség éves tervét a munkaterv tartalmazza.

 

A szakmai munkaközösséget a vezetője irányítja, akit az érintett nevelők véleményének kikérése után az óvodavezető bíz meg, max. 5 évre.  

A nevelési év végén írásbeli beszámolót készít a munkaközösség éves tevékenységéről, eredményeiről, a gondokról.

 

4. Mérési és értékelési csoport

 

Az egység feladatát munkaköri leírása szabályozza.

 

Tagjait az óvodavezető bízza meg a nevelőtestület jóváhagyásával.

 

A csoport vezetőjének feladata:

 

·         A csoport munkájának szervezése, munkaterv elkészítése a tagok bevonásával.

·         A nevelőtestület bevonása a mérések elvégzésébe.

·         Tájékoztatás a csoport munkájáról.

·         Kapcsolattartás az óvoda vezetőjével.

 

A csoport beszámolási kötelezettsége az óvodavezető felé folyamatos, nevelési év végén írásbeli beszámoló ad számot az elvégzett munkáról, értékeléséről, a további feladatok meghatározásáról.

 

A csoport munkájában résztvevők anyagi elismerése: a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés összegéből, a kereset kiegészítés megszerzésének kritériumait figyelembe véve.

 

5. Az óvodapedagógusok nevelési feladataival összefüggő tevékenységgel való megbízása.

 

Az óvodapedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek nevelése.

A nevelési feladatok végrehajtása érdekében szükséges egyéb megbízások:

Ø      vezető-helyettesi megbízás;

Ø      gyermekvédelmi megbízott;

Az intézmény működésével kapcsolatos megbízások:

Ø      munkavédelmi megbízott;

Ø      tűzvédelmi megbízott;

Ø      egyéb megbízások.

A megbízásoknál figyelemmel kell lenni többek között a szakmai felkészültségre, az egyéni adottságokra, az arányos munkaterhelésre, az önkéntesség elvére.

A megbízások előtt a nevelőtestület véleményét ki kell kérni.

 

6. Az alkalmazotti közösség

 

Az óvoda dolgozói közalkalmazottak, így munkavégzésükkel kapcsolatos jogaikat és kötelességeiket a munka törvénykönyve mellett a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szabályozza.

 

Közalkalmazotti jogviszony pályázat alapján létesíthető, az előírt pályáztatási rendszernek megfelelően. Csak olyan közalkalmazottat lehet kinevezni, aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt.

 

Az alkalmazotti közösség a nevelő-oktató munkát végző pedagógusokból, és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő más közalkalmazottakból áll, munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik.

 

Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban rögzített részvételi, döntési, egyetértési, véleményezési jogok illetik meg.

 

Az alkalmazotti közösség értekezlete biztosítja a szakmai munkát végző óvodapedagógusok, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő dajkák, az kisegítő konyhai dolgozó együttműködését.

A közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint óvodán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok és a közalkalmazotti szabályzat rögzíti.

 

7. Szülői Szervezet

 

A köznevelési törvény alapján a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére Szülői Szervezetet hozhatnak létre, mely dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervéről, annak elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről.

 

Az eredményes nevelőmunka érdekében a szülők és a nevelők összhangban tevékenykednek.

A szervezet figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét.

 

Azokban az ügyekben, amelyekben a jogszabály a szülői munkaközösségnek véleményezési jogot biztosít, a kialakított véleményt az óvodavezető kéri meg az írásos anyag átadásával.

 

A szülői szervezet részére biztosított jogok:

 

A szülői szervezet véleményét ki kell kérni.

Ø      A SZMSZ elkészítésekor,

Ø      A házirend elfogadásánál,

Ø      A munkaterv szülőket érintő részében, (nyitva tartás, kapcsolattartás,)

Ø      A szülőket anyagilag érintő ügyekben.

 

A szülői szervezet vezetőjét a nevelőtestületi értekezlet szülőket is érintő napirendjéhez meg kell hívni.

 

A szülői szervezet kiemelt feladata:

 Javaslatot tegyen az intézmény egészét, vagy a gyermekek nagyobb csoportját (a gyermekek 75%-át) érintő kérdésekben.

 

 

8. A szervezeti egységek egymás közti kapcsolattartása

 

A jogszabályoknak, szakmai előírásoknak megfelelően az intézményen belül elkülönült feladatuk alapján részleges önállósággal, illetve sajátos feladatokkal rendelkezik:

· az alkalmazotti közösség

· a nevelőtestület

· a belső értékelési és mérési team

· a szakmai munkaközösség

· a dajkák, technikai dolgozók közössége

 

Az intézmény közösségeinek tevékenységét - a megbízott vezetők és a választott képviselők közreműködésével – az óvodavezető fogja össze.

 

A kapcsolattartás formái:

· értekezletek

· megbeszélések

· fórumok

 

A kapcsolattartás általános szabálya, hogy a különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi. - alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi ponthoz a döntési, egyetértési és véleményezési jogot gyakorló közösséget, illetve az általuk delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

 

 

VI. rész: A köznevelési intézmény működési rendje

 

1. A törvényességet meghatározó helyi dokumentumok:

 

v      Alapító Okirat

v      A Helyi Pedagógiai Program

v      Szervezeti és Működési Szabályzat

v      Házirend

v      Éves Munkaterv

v      Közalkalmazotti Szabályzat

  

 

2. Az óvoda nyitva tartása

 

A nevelési év szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig tart.

Az óvoda nyári életrendje június 15- től augusztus 31 –ig tart.

Az óvoda napi és éves nyitvatartási rendjét a fenntartó és a tanév rendje határozza meg.

Az óvoda ötnapos heti munkarendben működik hétfőtől péntekig 6.00 – 17.00 (napi 11óra) tart nyitva.

A gyermekekkel kapcsolatos hivatalos ügyek intézése az óvodavezetői irodában történik.

A nyitva tartás ideje alatt vagy az óvodavezető vagy a helyettese köteles az intézményben tartózkodni.

Az óvodát a munkarend szerint 6 órára érkező dajka, illetve az ügyeletes óvónő nyitja.

Reggel 6 - ½ 8 - ig, ill. du. 16-17 óráig összevont csoportban tevékenykednek a gyermekek.

 

3. A gyermekek érkezése, távozása az óvodából

 

Beérkezés 6 órától ½ 9 óráig tart. Szülői kérésre ettől el lehet térni.

A szülő átöltöztetve adja át a gyermeket a csoportszobában lévő óvónőnek.

A csoportvezető óvodapedagógusok a csoport napirendjét a csoportnaplóban rögzítik.

A gyermekek elvitele 15 órától folyamatosan történik, legkésőbb az óvoda17 órai zárásáig.

 

4. Az óvoda működésének szüneteltetése

A fenntartó intézkedése szerint szünetel az óvoda működése a nyári időszakban. Ilyenkor történik az óvodák szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nyári nagytakarítás.

 

Az óvoda nyári zárva tartásáról legkésőbb február 15-ig, a nevelés nélküli munkanapokról

 - egy nevelési évben 5 napnál több nem lehet - legalább 7 nappal a zárva tartás előtt értesíteni kell a szülőket.

 

 

5. A pedagógusok és nevelő munkát segítők munkarendje

 

Az óvoda alkalmazottainak részletes, általános munkarendjét az intézmény éves munkaterve tartalmazza. Az óvodapedagógusok munkaideje heti 5 nap, kétheti váltásban, a köznevelési törvény szerinti kötelező órából áll. A munkaidő kezdete előtt 5 perccel köteles beérkezni az intézménybe, amennyiben ezt nem tartja be – írásbeli figyelmeztetést von maga után.

Munkakezdéskor a csoportban, átöltözve kell megjelenni.

A 40 órás munkaidőt a kötelező órák és a munkaköri leírásban közölt elfoglaltságok töltik ki.

A kötelező óraszámon felüli, a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres, vagy esetenkénti feladatokra a megbízást a vezető adja.

 

Az alkalmazottnak a munkából való távol maradását úgy kell jeleznie, hogy az óvodavezető megfelelő helyettesítéséről gondoskodni tudjon.

Az óvodavezető alakítja ki a – a törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembe vételével a napi munkarendet, adja ki a közalkalmazottak szabadságát.

 

 

6. A vezetők intézményben tartózkodásának rendje

 

Az óvodavezető

Benntartózkodási rend: hétfő- csütörtökig: ½ 8 – 16 ig, pénteken: ½ 8- ½ 2 –ig.

Az óvodavezető-helyettes: Kétheti váltásban, délelőttös, ill. délutános munkarendben végzi munkáját.

Az óvodavezető jogait akadályoztatása, vagy távolléte esetén az óvodavezető-helyettes gyakorolja.

 

7. A gyermek óvodai felvétele

 

Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. Az óvodába a gyermek, – a köznevelési törvényben foglalt kivétellel - harmadik életévének betöltése után vehető fel.

A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét az év folyamán bármikor kérheti, a gyermekek felvétele folyamatos.

 

A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amelynek körzetében lakik, vagy ahol szülője dolgozik.

 

A települési önkormányzat közzéteszi az óvoda felvételi körzetét, valamint az óvoda nyitva tartásának rendjét. Az óvoda köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, akinek kötelező óvodába járni, ha lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az óvoda körzetében található.

(A felvétel csak hely hiányra hivatkozva tagadható meg.)

 

Az óvoda - a fenntartó által meghatározottak szerint - az óvodai előjegyzés idejét és módját a határidő előtt legalább 30 nappal köteles nyilvánosságra hozni.

 

Ha a jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, a fenntartó bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre.

 

Az óvodai felvételről és az esetleges elutasításról az óvodavezető dönt, amiről 30 napon belül írásban értesítjük a szülőket.  Az elutasító határozat ellen a szülő eljárást indíthat, fellebbezést nyújthat be az óvodavezetőhöz, melyet a fenntartó bírál el.

 

Az óvodába felvett gyermek csoportbeosztásáról az óvodavezető dönt az óvodapedagógusok és a szülői véleményének figyelembevételével.

 

Tankötelezettség:

A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé.

Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését.

A tankötelezettség kezdetéről:

a) az óvoda vezetője,

b) ha a gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság,

c) az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság dönt.

 

8. Óvodai jogviszony megszűnése

 

KÖZ. OKT. 74. § (1) Megszűnik az óvodai elhelyezés, ha

a) a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján;

b) a szülő írásban bejelenti, hogy gyermeke kimarad, a bejelentésben megjelölt napon;

c) az óvodai elhelyezést fizetési hátralék miatt az óvodavezető - a szülő eredménytelen felszólítása és a gyermek szociális helyzetének vizsgálata után - megszüntette, a megszűnés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján;

d) a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján;

e) a gyermeket nem vették fel az iskolába, annak a nevelési évnek az utolsó napján, amelyben a nyolcadik életévét betölti.

(2) Megszűnik az óvodai elhelyezés akkor is, ha a gyermek a jogszabályban meghatározottnál igazolatlanul többet van távol az óvodai foglalkozásokról.

 

9. Az óvodai ünnepek, a hagyományok ápolása

 

Az óvoda hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, az intézmény jó hírnevének megőrzése és erősítése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége.

Az óvoda egyéb helyi hagyományai közé tartozó rendezvények a  közösségi élet és érzés formálását, a közös cselekvés örömét szolgálják, a gyermekeket egymás iránti tiszteletre nevelik.

 

A gyermekekkel kapcsolatos rendezvények

 

Az ünnepek lebonyolításának a rendjét, módját a nevelési program alapján határozzuk meg, figyelembe véve a gyermekek életkorát, érzelmi beállítottságát.

  

A nemzeti ünnepekről a gyermekek értelmi szintjének megfelelően az óvodapedagógus tart megemlékezést.

 

Nemzeti Ünnepről megemlékezés: (március 15.)

(A Vajda szobornál nemzeti színű zászlókat helyezünk el. Kokárdát tűzünk, énekelünk, beszélgetünk huszárokról, a szabadságharcról.)

 

Nemzeti Összetartozás Napja: Virágot viszünk a Trianoni emlékműhöz.

 

 A gyermeki élet hagyományos ünnepei az óvodában:

 

Ø      Szüret

Ø      Mikulás

Ø      Advent

Ø      Karácsony

Ø      Farsang

Ø      Húsvét

Ø      Anyák napja

Ø      Gyermeknap

Ø      Évzáró ballagás

 

   Felnőttek együttlétének hagyományai:

 

Ø      Beszélgetőkör: aktualitások, továbbképzések tapasztalatai

Ø      Dajkák rendszeres tájékoztatása a nevelési feladatokról

Ø      Pedagógusnap

Ø      Névnapok megünneplése

Ø      Adventi szeretet üzenetek küldése egymásnak

Ø      Karácsony –egymás megajándékozása

Ø      Nyugdíjas dolgozók köszöntése

Ø      Nevelési év végén kirándulás szervezése

 

Az ünnepélyek szervezésben az óvoda minden alkalmazottja részt vesz.

 

Az ünnepélyek, megemlékezések rendje

 

Az intézményben az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva kerül meghatározásra.

Az ünnepélyek, megemlékezések pontos időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg.

Ø      Az ünnepélyeken minden dolgozónak részt kell venni.

 

A hagyományápolással kapcsolatos feladatok

 

A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának a feladata.

A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglévő hírnevének:

megőrzése, illetve növelése.

A hagyományápolás eszközei: ünnepségek, rendezvények.

 

10. Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak

jogviszonyban az óvodával:

 

A gyermekeket kísérő szülők kivételével, az óvodával jogviszonyban nem álló személyek az óvodavezetőnek jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek meg az óvodában.

 

Az óvoda bejáratai a gyermekek biztonsága és a vagyonvédelem érdekében zárral vannak felszerelve.

Az intézmény alkalmazottai közül bárki ajtót nyithat, miután tájékozódott, felvilágosítást kapott a személy kilétéről. A látogatótól meg kell kérdezni, hogy milyen ügyben jelent meg, majd el kell kísérni a keresett személyhez.

A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos és szakmai szervek képviselőit az óvodavezető fogadja.

 

Az óvodai csoportok és foglalkozások látogatását - a szülők kivételével - az óvodavezető engedélyezi.

 

Ügynökök, üzletszerzők, vagy más személyek az óvoda területén kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak.

 

11. Az óvoda helyiségeinek, létesítményeinek használati rendje

 

A helyiségeket, létesítményeket rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvásra figyelemmel kell használni.

Az udvart elsősorban a gyermekek levegőn való foglalkoztatására az éves munkatervben rögzítettek szerint kell használni. A rendért, a játékok, eszközök kíméletes használatáért, elrakásáért az óvodapedagógusok felelnek.

Az óvoda helyiségeiben politikai párt nem működhet.

Az óvoda ingyenes helyiséghasználatot biztosít:

Ø      a szakszervezet

Ø      a közalkalmazotti képviselő

Ø      a szülői szervezet

Ø      a foltvarró kör

Ø      az énekkar

Ø      a logopédus

Ø      a gyógytestnevelés

Ø      a hit és vallásoktatás

Ø      a zene - ovi foglalkozásoknak.

 

Az igénybevevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli, és kártérítési felelősséggel tartoznak. Kötelesek betartani az óvoda munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatában foglaltakat.

Az épület biztonságos zárásáért és a kulcsok őrzéséért a mindenkori délutános dajka felelős.

 

12. A családokkal való kapcsolattartás formái

 

Ø      A szülői szervezet és a vezetők közti kapcsolat:

A szülői szervezet (közösség) intézményszintű képviselőjével az óvodavezetővel tart kapcsolatot.

 

Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői szervezetnek (közösségnek) az SZMSZ vagy jogszabály véleményezési jogot biztosít, a véleményt az óvodavezető kéri meg az írásos anyagok átadásával. A szülői szervezet képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet véleményezéssel érintett napirendi pontjának tárgyalásához meg kell hívni.

 

Az óvoda vezetőjének az óvodások szüleivel közvetlen kapcsolata van.

 

Ø      A nevelők és a szülők:

Az óvodavezető a beiratkozáskor tájékoztatja a szülőt:

·         Az óvoda működési rendjéről

·         A gyermek csoportba osztásának rendjéről.

·         Ismerteti a szülőkkel az intézmény házirendjét, amelynek elfogadását a szülő aláírásával igazolja

·         Tájékoztatja a szülőt az óvodában folyó egyéb lehetőségekről: pl. hitoktatás, melynek igénylését a szülő kérheti

  

 

A nevelési év első összevont szülői értekezletén tájékoztatja a szülőket

·         Az óvoda egészének életéről

·         Az aktuális feladatokról

 

A csoportvezető óvónők az évente kétszer szervezett szülői értekezleten

·         Ismertetik a csoport napi, heti tervét

·         Az éves nevelési tervet

·         A gyermeki élettel kapcsolatos tervezési és szervezési feladatokat, melyhez a szülők segítségét kérjük.

 

Ø      A gyermekek egyéni fejlődésével kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak:

·         Családlátogatások

·         Fogadóórák

·         Egyéni beszélgetések

·         Az óvoda a gyermek fejlődését évente  alkalommal rögzíti a „Gyermektükör” c.. dokumentumban

·         A szülő kérésére az óvoda tájékoztatót készít a gyermek óvodai fejlődéséről, és javaslatot tesz a gyermek további fejlődéséhez szükséges intézkedésekre.(fejlesztési javaslat)

 

A szülők kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat megtehetik szóban, vagy írásban, közvetlenül, vagy a Szülői munkaközösség képviselői útján közölhetik a csoportvezető óvónővel, vagy az óvoda vezetőjével.

 

13. A dokumentumok nyilvánossága

 

Tájékoztatás a nevelési programról, az SZMSZ-ről és a házirendről

Az óvodavezetőnél kell elhelyezni az óvodavezető által hitelesített másolati példányban

Ø      Az óvoda nevelési programját,

Ø      Az óvoda szervezeti és működési szabályzatát (SZMSZ)

Ø      Az óvoda házirendjét.

 

Ezeket a dokumentumokat a szülők az óvodavezetőtől kérhetik el betekintésre, illetve az óvoda honlapján (www. valiovoda.hu) olvashatják el.

 

A szülők az óvodavezetőtől vagy helyettesétől előzetes időpont egyeztetés után kérhetnek szóbeli tájékoztatást a dokumentumokról.

 

A 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet értelmében az intézmény minden évben Közzétételi listán hozza nyilvánosságra a rendeletben megfogalmazottak alapján adatait.

 

14. A fakultatív hit- és vallásoktatás lehetőségének biztosítása

 

Az óvoda nem elkötelezett egyetlen vallás vagy világnézet mellett sem.

Lehetővé kell tenni, hogy a gyermekek az egyházi jogi személy által szervezett hit-és vallásoktatásban vegyenek részt. A hitoktatás az óvodai tevékenységektől elkülönítve, az óvodai életrend figyelembe vételével szervezhető meg.

 

Az óvoda feladata:

  

Ø      A rendelkezésre álló eszközökből a tárgyi feltételek biztosítása.

Ø      A helyiségek rendeltetésszerű használatának biztosítása.

Ø      A jelentkezéshez, működéshez szükséges feltételek biztosítása.

 

A gyermekek hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi.

 

 

VII. A nevelőmunka belső ellenőrzésének elvei, rendje, módja

 

1. A belső ellenőrzés célja, feladata

 

A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az intézményben folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése, annak feltárása, hogy milyen területen szükséges erősíteni a tevékenységet, milyen területeken kell a rendelkezésre álló eszközöket, felszereléseket felújítani, korszerűsíteni, illetve bővíteni.

 

A pedagógiai munka éves ellenőrzési ütemtervét a vezető-helyettes, a szakmai munkaközösség és a mérési - értékelési team javaslatai alapján az intézményvezető készíti el.

 

Az ellenőrzési terv az éves munkatervben kerül megfogalmazásra. Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés területeit, módszereit és ütemezését.

Az ellenőrzési tervet az intézményben nyilvánosságra kell hozni.

Az ellenőrzés kiterjed az egyes feladatok elvégzésének módjára, minőségére, a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre, a működési feltételek vizsgálatára.

 

Az ellenőrzési terv végrehajtásáért az intézményvezető felel.

Az intézményvezető az egyes nevelési területek ellenőrzésébe bevonhatja a vezető – helyettest, a szakmai munkaközösség, valamint a mérési team vezetőjét.

 

Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az intézményvezető dönt.

Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet az intézményvezető-helyettes, a szakmai munkaközösség, és a szülői szervezet.

 

Az ellenőrzés tapasztalatairól írásos feljegyzést kell készíteni, azt az érintett óvodapedagógussal illetve dolgozóval ismertetni kell, aki arra szóban vagy írásban észrevételt tehet.

 

Az intézményvezető minden évben valamennyi óvodapedagógus, technikai és gazdasági dolgozó munkáját értékeli legalább egy alkalommal.

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, illetőleg az ellenőrzés általánosítható tapasztalatait a nevelési évzáró értekezletén értékelni kell, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket.

 

2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái:

 

· szóbeli beszámoltatás,

· írásbeli beszámoltatás,

· értekezlet,

· csoportlátogatás,

· speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok.

     

 Az ellenőrzés fajtái:

 

• Tervszerű, előre megbeszélt időpont és szempont szerinti ellenőrzés.
• Spontán, alkalomszerű ellenőrzés:

o a problémák feltárása, megoldása érdekében,

o a napi felkészültség felmérésének érdekében.

 

 

3. Az ellenőrzés főbb területei:

 

Ø      a pedagógiai munka színvonalának értékelése és segítése;

Ø      a pedagógiai program betartásának ellenőrzése;

Ø      a munkaköri feladatok ellátása minőségének és módjának értékelése;

Ø      a pályakezdők munkájának elemzése és segítése;

Ø      az óvodapedagógusok adminisztrációs tevékenységének áttekintése.

 

 

4. A minőségi munkavégzésért adható kereset-kiegészítés megszerzésének feltételei.

 

Kereset-kiegészítésben részesíthető a tartósan és folyamatosan magas színvonalú pedagógiai munkát és példamutató emberi magatartást tanúsító dolgozó.

A kiemelt kereset-kiegészítés megállapítása – a Közalkalmazotti képviselő, a Szakszervezet véleményének kikérésével- a munkáltató feladata.

Nem részesülhetnek a kereset-kiegészítésben pályakezdő pedagógusok munkavégzésük első három évében, és akik fegyelmi büntetésben részesültek.

Szempontok az odaítéléshez:

Ø      A saját csoportjában maximálisan teljesítse a munkaköri leírásban szereplő elvárásokat.

Ø      Felelősségtudattal és szakmai felkészültséggel alakítsa a csoport életét a Pedagógiai

    Program tükrében.

Ø      Minőség a dokumentációban – a tervező munka pontos, átgondolt legyen.

Ø      A gyermekekkel és a szülőkkel jó kapcsolat kialakítása, együttnevelésre törekvés.

Ø      A gyermeknevelésben kerüljön előtérbe a bátorító nevelés, az empátia.

Ø      Rendezvények szervezésében, kivitelezésében való részvétel munkaidőben és azon túl.

Ø      Pozitív hozzáállás az óvoda egészét érintő, jó hírnevét elősegítő rendezvényekhez,

     megmozdulásokhoz.

Ø      Önképzés, továbbképzés igénye, a szerzett tapasztalatok alkalmazása.

Ø      Csoporton belüli optimális összhang a munkában (óvónők és dajkák között).

Ø      Megbízhatóság, lelkiismeretesség, pontosság.

Ø      A pedagógiai programban szabályozott nevelő-oktató munka ellenőrzési és mérési

     munkájában való részvétel.

 

VIII. rész  A külső kapcsolatok rendszere és formái

 

Az óvodát a külső kapcsolatokban az óvodavezető képviseli.

Kapcsolatot tart:

·         A fenntartóval, a Községi Önkormányzattal

·         A polgármesterrel

·         A jegyzővel

·         A Vajda János Általános Iskolával

·         A Családsegítő Szolgálattal

·         Védőnővel

·         Háziorvossal

·         Fogorvossal

·         A „Nevelés a művészetek eszközeivel” szakmai egyesülettel.

·         Kistérség

·         Művészeti Iskola, Martonvásár

·         Nevelési Tanácsadóval

 

Kapcsolattarás az egyes intézményekkel:

 

1. A fenntartóval való kapcsolat:

Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki:

Ø      az intézmény átszervezésére, megszüntetésére,

Ø      az intézmény tevékenységi körének módosítására,

Ø      az intézmény nevének megállapítására,

Ø      az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére (elsősorban a költségvetésre,

  költségtérítésekre, a szociálisan adható kedvezményekre stb.),

Ø      az intézmény ellenőrzésére,

Ø      gazdálkodási, működési törvényességi szempontból,

Ø      szakmai munka eredményessége, értékelése tekintetében,

Ø      az ott folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, valamint

Ø      a tanuló és gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések tekintetében.

 

Az intézmény és a fenntartó eseti kapcsolatai:

 

Ø      Az intézmény alapító okiratának módosítása

Ø      Az óvodai munkaterv elkészítéséhez az intézményvezető kikéri a fenntartó véleményét.

            20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 3.§

Ø      Az SZMSZ  azon rendelkezéseinek érvénybe lépéséhez, amelyekből a fenntartóra többlet kötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges.

            NKT: 25. §

Ø      A házirend azon rendelkezéseinek érvénybe lépéséhez, amelyekből a fenntartóra többlet kötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges.

            NKT: 25. §

Ø      A Pedagógiai Program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a   fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges.

            NKT. 26.§

Ø      Óvodai felvétel (beiratkozás) idejét a fenntartó határozza meg.

           20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 20.§

Ø      A fenntartó értékelőlapon értékeli az intézmény munkáját.

            20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 150.§

Ø      Intézmény nevének megállapítása

      NKT. 83.§

 

A fenntartóval való kapcsolattartás formái:

 

Ø      szóbeli tájékoztatás,

Ø      írásbeli beszámoló,

Ø      egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel,

Ø      a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából,

Ø      speciális információszolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan.

                                      

2. Vajda János Általános Iskola:

Ø      Tanköteles korú gyermekek névsorának átadása.

Ø      Elsős óralátogatás szervezése az iskolába készülő nagycsoportosoknak.

Ø      A leendő elsős tanító néni látogatása a nagyoknál.

Ø      Folyamatos tájékoztatás az egymás működését érintő aktuális programokról.

 

3. Családsegítő Szolgálat:

Ø      Gyermekvédelmi intézkedési terv megküldése.

Ø       A gyermekvédelmi megbízott és a családsegítő folyamatos információ cseréje.

Ø      A szülők tájékoztatása a családsegítő működéséről.

4. Helyi egészségügy:

Az intézmény megszervezi:

Ø      A gyermekek egészségi állapotának ellenőrzését, szűrését.

Ø      A gyermekek fizikai állapotának mérését.

Ø      Az iskolai felvétel előtt álló gyermek általános orvosi vizsgálatát.

Ø      A gyermekek tisztasági, higiéniai szűrővizsgálatát.

 

Az intézmény a gyermek mindennapos, rendszeres egészségügyi felügyeletét

egészségügyi szolgáltatók bevonásával oldja meg.

Az egészségügyi szolgáltatókkal az intézménynek folyamatos kapcsolata van.

A szolgáltatatást a szolgáltató szerződés alapján biztosítja az intézménynek.

A kapcsolattartás részletes formáját, módját a szerződésben, az intézményben jelentkező jogos igények szerint kell rendezni.

Ø      Fogászati szűrés

Ø      Általános orvosi vizsgálat beiskolázás előtt

Ø      Védőnői tisztasági ellenőrzések

 

Az óvodavezető feladatai:

·         Az ÁNTSZ felé értesítési kötelezettségünk van fertőző betegség esetén

·         Az óvoda alkalmazottainál évente egy alkalommal, ill. szükség szerint munka egészségügyi vizsgálatot végez a Foglalkozás Egészségügyi Szolgálat.

 

Ha egy gyermek betegségre gyanús, vagy lázas, a következő módon kell eljárni:

       

·         Betegségre gyanús, lázas gyermeket nem szabad bevinni az óvodába

·         A napközben megbetegedett gyermeket el kell különíteni, és le kell fektetni.

·         Gondoskodni kell a szülő mielőbbi értesítéséről

 

5. „Nevelés a művészetek eszközeivel” Országos szakmai egyesület tagjai vagyunk, rendszeresen tájékozódunk a program innovációjáról, a kapcsolódó országos és területi képzésekről.

 

6. Bicske Kistérség szervezeti keretén belül valósítjuk meg a logopédiai és a gyógytestnevelési ellátást utazó szakemberekkel.

 

7. Martonvásári Művészeti Iskola:

 Fakultatív lehetőségként Zene - Ovi képességfejlesztő foglalkozásokat, és hangszerbemutatókat tartanak óvodánkban.

 

8. Kapcsolat a Nevelési Tanácsadóval:

·         A Nevelési Tanácsadó fogadja az intézmény által beutalt gyermeket, diagnosztikai és gondozási kérésekre. A beutalt gyermekekről szakvéleményt készít, javaslatot tesz a gyermek további fejlesztéséhez.

 

 

IX.  A gyermekek testi- lelki egészségének megóvását célzó eljárások rendje

 

1. Az egészségügyi ellátás rendje

 

A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletét, mint ingyenesen igénybe vehető szolgáltatást az intézmény biztosítani köteles.

Az egészségügyi ellátás:

Ø      a védőnő

Ø      a fogorvos és a fogászati asszisztens. együttes szolgáltatásából áll.

Az intézmény gondoskodik a gyermekek megelőző jellegű, az egészségügyi ellátásban való rendszeres részvételéről.

Az óvodavezető biztosítja a védőnői munka feltételeit, gondoskodik a szükséges gyermeki felügyeletről és szükség szerint a gyermekek vizsgálatokra történő előkészítéséről.

Az óvoda gyermekei rendszeres fogászati szűrésen vesznek részt (évente egy alkalommal) az óvodában. A csoportos szűréshez az óvoda felügyeletet biztosít. A fogászati kezelésekre a gyermekeket szüleik viszik el.

A csoportvezető óvónők gyermekvédelmi feladataik ellátása során figyelemmel kísérik az egészségügyileg veszélyeztetett gyermekeket, és fokozottan ügyelnek rendszeres orvosi ellenőrzésükre.

Az egészségügyi ellátás rendje:

Védőnői szolgáltatás

Az egészségügyi ellátás megnevezése Védőnői szolgáltatás

Az ellátást nyújtó pontos megnevezése Kárpáti Hajnalka védőnő

Az ellátást nyújtó által az intézményben töltendő idő: szükség szerint

Az ellátás nyújtásának helye: Óvoda

Az egészségügyi ellátás megnevezése Iskolafogászati ellátás

Az ellátást nyújtó pontos megnevezése Vál, Vajda u.

Az ellátást nyújtó által az intézményben töltendő idő: évente: 1x

Az ellátás nyújtásának helye: Óvoda és a Rendelő intézet.

 

2. Az intézményi védő-óvó előírások

 

Ø      Az óvodavezető feladata:

A gyermekek biztonságos és egészséges környezetben történő nevelése érdekében a szükséges feltételrendszer vizsgálata, a feltételek javítása.

Minden óvodapedagógus köznevelési törvényben meghatározott feladatát képezi az, hogy a rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjék, továbbá ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye.

A dolgozók a mindennapos tevékenységük során fokozottan ügyeljenek az elektromos berendezések használatára, kezelésére és úgy tárolják azokat, hogy a gyermekek ne férhessenek hozzá.

Ø      A gyermekbalesetek megelőzésének feladatai, balesetek esetén teendők

Minden nevelési év kezdetén, valamint kirándulások előtt és szükség szerint minden óvodai csoportban – a gyermekek életkorának megfelelően – ismertetni kell az egészségük és testi

épségük védelmére vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat és az elvárható magatartásformát.

Az óvoda csak megfelelőségi jellel ellátott játékokat vásárolhat. A játékot használó óvodapedagógus köteles a játékon feltüntetett vagy ahhoz mellékelt figyelmeztetést, feliratot és használati utasítást gondosan áttanulmányozni és a játékszert a szerint alkalmazni.

Ø      Ha a gyermeket baleset éri, a vele foglalkozó óvodapedagógus kötelessége az elsősegélynyújtás. Ha a balesetet vagy a veszélyforrást dajka észleli, köteles azonnal intézkedni, a veszélyforrásra pedig az óvodavezető, vagy az óvodavezető-helyettes figyelmét haladéktalanul felhívni.

A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítését az óvodavezető végzi.

Óvodán kívüli programhoz, kiránduláshoz biztosítani kell megfelelő létszámú felnőtt kísérőt (legalább 8-10 gyermekenként 1 felnőtt.)

Minden balesetet követően az óvodavezetője köteles mindent megtenni a további balesetek megelőzése érdekében.

Minden dolgozónak ismernie kell a Munkavédelmi és a Tűzvédelmi szabályzat, a tűzriadó terv rendelkezéseit.

Ø      Gyermekbalesetek jelentési kötelezettsége:

A gyermekbaleseteket nyilván kell tartani.

A három napon túl gyógyuló gyermekbaleseteket ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat.

A gyermekbalesetek jelentési kötelezettsége az intézményvezető feladata.

A három napon túl gyógyuló balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni, annak egy példányát a tárgyhót követő napjáig a fenntartónak meg kell küldeni, valamint át kell adni az érintett szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát az intézmény őrzi.

A súlyos balesetet (halál, érzékszerv elvesztése, életveszélyes sérülés,csonkolás) esetén telefonon, vagy személyesen azonnal be kell jelenteni az intézmény fenntartójának.

 

3. Gyermekvédelem:

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. Évi XXXI. tv. meghatározza a gyermekjóléti alapellátások körében a Gyermekjóléti Szolgálat működtetését.

Intézményünkben kiemelt feladatként kezeljük gyermekvédelmi tevékenységünket, a gondoskodást az e törvényben meghatározottak szerint elrendelt hatósági intézkedésen alapuló ellátás és védelem érdekében.

Az óvoda vezetője rendszeres és folyamatos kapcsolatot tart a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársaival.

 

Ø      Gyermekvédelmi feladatok ellátása:

Az óvoda vezetője gyermekvédelmi feladatok ellátására, koordinálására gyermekvédelmi felelőst bíz meg, akinek munkaköri leírásában felsorolja feladatait.

A gyermekvédelmi megbízott az óvodapedagógusok segítségével felméri a hátrányos –és veszélyeztetett helyzetű gyermekeket, intézkedési tervet készít, pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások kompenzálására.

Szükség esetén intézkedést kezdeményez a Gyermek Jóléti Szolgálatnál, vagy a település jegyzőjénél.

Az óvoda hirdető tábláján tájékoztatja a szülőket a Gyermekvédelmi megbízott és a Családsegítő Szolgálat személyi elérhetőségéről, telefonszámáról.

A törvény 17. Paragrafusa előírja, hogy az intézmények és személyek kötelesek jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a Gyermekjóléti Szolgálatnál.

Ezzel is segítséget adva olyan magatartás, mulasztás, körülmény következtében kialakult állapot megváltoztatására, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza.

A pedagógust a hivatásának ellátásának során tudomására jutott gyermekkel, családdal kapcsolatos információk vonatkozásában titoktartási kötelezettség terheli. A gyermekvédelmi törvény alapján az óvoda vezetője, az óvoda pedagógusa köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek veszélybe kerülhet, vagy került.

Ebben a helyzetben az érintett beleegyezése az adattovábbításhoz nem szükséges.

 

4. A nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételei megteremtésével összefüggő tevékenységek rendje

 

Az óvoda működése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) által meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani.

Fertőző betegség esetén az ÁNTSZ által előírt és egyéb jogszabályban rögzített teendőket az óvoda vezetője szervezi.

Az óvoda konyhájába csak egészségügyi kiskönyvvel rendelkező személy léphet be.

A csoportszobában a szülő csak engedélyezett alkalmakkor tartózkodhat.

Az óvoda egész területén dohányozni tilos.

Az intézményen belül szeszes italt fogyasztani tilos.

Az óvodában megbetegedő, lázas gyermeket a szülőnek az értesítéstől számított legrövidebb időn belül haza kell vinnie. A szülő értesítéséről az óvodapedagógus gondoskodik.

 

Az óvodapedagógusnak addig is gondoskodnia kell a gyermek elkülönítéséről, ha szükséges azonnali orvosi ellátásról.

A gyermek betegsége után csak orvosi igazolással jöhet ismét óvodába.

 

5. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők:

Az óvoda minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni. Az óvodavezető dönt a szükséges intézkedésekről é a fenntartó értesítéséről.

Bombariadó esetén az óvodavezető intézkedhet. Akadályoztatása esetén a helyettesítési rend szerint kell eljárni.

Az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint történik.

Az épület kiürítésének időtartamáról, a gyermekek elhelyezéséről az intézkedést vezető hatóság információja alapján az óvodavezető, akadályoztatása esetén az intézkedéssel megbízott személy dönt.

A bombariadóról és a hozott intézkedésekről az óvodavezető rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót.

 

X. Egyéb rendelkezések

 

1. Az intézmény fellobogózása:

Az intézmény fellobogózása a 132/2000 (VII.14) kormányrendeletben szabályozottak szerint történik.

2. Mobil telefon használatának szabályozása

Az óvoda területén mobil telefont csendes üzemmódban lehet használni. Óvodai csoportban, udvaron és séta közben a gyermekek között használata kerülendő.

A használat lehetséges helye és ideje, a gyermekcsoporton kívül, átfedési időben.

 

3. Reklámtevékenység az intézményben

Az óvoda területén tilos a reklámtevékenység.

Óvodavezetői engedéllyel megjelenhetnek gyermekeknek, szóló, egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, összefüggő reklámok. A reklám helyét, megjelenésének idejét, az intézmény határozza meg.

Az intézményben folytatható reklámtevékenység lehetséges formái, módjai:

a) gyermekeknek szóló újságok terjesztése,

b) plakátok,

c) szóbeli tájékoztatás.

Az adott reklámtevékenység során alkalmazható formát, módot az intézményvezető által kiadott szóbeli engedély határozza meg.

 

4. Kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának rendje:

Az óvoda honlapján

(www.valiovoda.hu)

Az óvoda folyosóján elhelyezett faliújságon

 

5. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje

 

Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszer alkalmazása a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően történik.  Az intézmény vezetője kinyomtatja, hitelesíti az elektronikus formában érkezett dokumentumokat. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:

·        az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása

·        az alkalmazott pedagógusokra vonatkozó adatbejelentések

·        a gyermekek jogviszonyra vonatkozó bejelentéseit

·        az október 1-jei pedagógus és gyermek névsort

Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az óvodavezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni.

 

 Elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványokat az intézményben nem használunk.

 

Záró rendelkezések

 

A fenti Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) a módosításokkal egybeszerkesztett teljes változat.

A jelen szervezeti és működési szabályzat módosítása a nevelőtestület elfogadásával, a jelzett közösségek véleményezésével és a fenntartó tájékoztatásával lép életbe.

 

Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket az önálló szabályzatok, vezetői utasítások tartalmazzák.

 

NKT.25.§ (4)

A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény nevelőtestülete fogadja el, a Szülői Munkaközösség és a Közalkalmazotti képviselő véleményének kikérésével.

Az SZMSZ azon rendelkezéseinek az érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletköltség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges.

 

A Szülői Szervezet a módosított óvodai SZMSZ –t megismerte, és gyakorolta véleményezési jogát.

                                                

Vál, 2013. 01.16.                                               ………………………….

                                                                                Szülői Szervezet Elnöke

 

 

A Közalkalmazotti képviselő a módosított SZMSZ- t megismerte és véleményezte.

 

Vál, 2013. 01.17.                                               …………………………..

                                                                             Közalkalmazotti képviselő

 

 

A fenti Szervezeti és Működési Szabályzatot az Óvoda nevelőtestülete megismerte és véleményezte, és a 2013.01.17 - én megtartott határozatképes nevelési értekezletén 100%-os szavazataránnyal elfogadta.

 

 

…………………… ……………………….. ………………………………………......................

 

     óvodavezető                                  hitelesítő                                  jegyzőkönyvvezető

 

 

Jelen SZMSZ nem tartalmaz olyan részeket, amelyekből a fenntartóra többletköltség hárulna, ezért az érvénybelépéséhez nem szükséges a fenntartó egyetértése.

 

A Képviselőtestületnek a módosított SZMSZ - t tájékoztatás céljából az intézmény megküldte.

 

 

Vál, 2013. 01.24.                                               ………………………………..

                                                                                          Polgármester

    

Mellékletek:

v     Munkaköri leírások